MaSzuKa — Makroökonómia Szuperkalkulátor
Makroökonómia SzuperKalkulátor
GLOBAL ANALYTICS

Államadósság-dinamika — az adósságráta pályája

Az adósságráta alakulását három tényező dönti el: a nominális kamatláb, a nominális GDP-növekedés és az elsődleges költségvetési egyenleg. Ha a kamatláb meghaladja a növekedési ütemet, az adósság önmagát gerjeszti — ilyenkor elsődleges többlet kell a stabilizáláshoz.

A képletek

Az adósságráta mozgásegyenlete
bt = bt−1 · (1 + i)/(1 + g) − pb
Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg
pb* = b₀ · (i − g) / (1 + g)
b = adósság a GDP százalékában · i = nominális kamatláb · g = nominális GDP-növekedés · pb = elsődleges egyenleg a GDP %-ában (többlet +, hiány −) · pb* = az az elsődleges egyenleg, amely mellett az adósságráta változatlan
A hógolyó-hatás. Az (1 + i)/(1 + g) hányados a kulcs. Ha i > g, ez nagyobb egynél, tehát az adósság magától nő — akkor is, ha a költségvetés elsődleges egyenlege nulla. Ha viszont g > i, a növekedés „kinövi” az adósságot.

Kidolgozott példa

Feladat. Egy ország adóssága a GDP 70%-a. A nominális kamatláb 6%, a nominális GDP-növekedés 4%, az elsődleges egyenleg a GDP 1,5%-ának megfelelő többlet. Hogyan alakul az adósságráta 5 év alatt? Mekkora elsődleges egyenleg tartaná szinten az adósságot?

  1. A dinamikai tényező.
    (1 + i)/(1 + g) = 1,06/1,04 = 1,01923  (> 1, tehát hógolyó-hatás)
  2. Az első év.
    b₁ = 70 · 1,01923 − 1,5 = 71,346 − 1,5 = 69,85%
  3. A pálya éves lépésekben.
    70 → 69,85 → 69,69 → 69,53 → 69,37 → 69,20%
  4. Az adósságstabilizáló elsődleges egyenleg.
    pb* = 70 · (6 − 4)/100 / 1,04 = 70 · 0,02/1,04 = 1,346%
5 év múlva: 69,20% (csökkenő pálya) · Stabilizáló elsődleges egyenleg: +1,346% a GDP-hez
Az összefüggés: a tényleges elsődleges többlet (1,5%) nagyobb a stabilizáló szintnél (1,346%), ezért csökken az adósságráta. Ha az elsődleges egyenleg nulla lenne, az adósság 70 → 71,35 → 72,72 → 74,12 → 75,54 → 76,99%-ra emelkedne ugyanezen öt év alatt — pusztán a kamatteher miatt.

Gyakori hibák a feladatmegoldásban

1. A reál- és a nominális értékek keverése. A képletben vagy végig nominális kamatlábbal és nominális GDP-növekedéssel, vagy végig reálértékekkel kell dolgozni. A kettő keverése hibás eredményt ad.

2. Az elsődleges egyenleg és a teljes egyenleg összekeverése. Az elsődleges egyenleg a kamatkiadások nélküli költségvetési egyenleg. A kamatterhet a képlet külön, az (1+i) szorzón keresztül veszi figyelembe — ha a teljes egyenleget használnád, kétszer számolnád el.

3. Az elsődleges egyenleg előjele. A képletben a pb kivonásra kerül, tehát a többlet (pozitív pb) csökkenti az adósságot. Hiány esetén pb negatív, így a kivonás valójában hozzáadás.

4. Százalék helyett tört. Az i és g a képletben törtként szerepel (6% → 0,06) az (1 + i) tagban, míg a b és a pb a GDP százalékában. Érdemes ezt előre tisztázni, mielőtt behelyettesítesz.

Számold ki a saját adataiddal — a kalkulátor kiírja a teljes levezetést és megrajzolja az ábrát.

Adósságpálya kalkulátor megnyitása →

Gyakori kérdések

Mikor nő magától az államadósság?

Ha a nominális kamatláb meghaladja a nominális GDP-növekedést (i > g), akkor az (1+i)/(1+g) hányados nagyobb egynél, tehát az adósságráta nulla elsődleges egyenleg mellett is emelkedik. Ezt hívják hógolyó- vagy kamatteher-hatásnak.

Mi az elsődleges egyenleg?

A költségvetés kamatkiadások nélküli egyenlege. Azért ezzel dolgozunk, mert a kamatterhet a modell külön, a kamatláb szorzóján keresztül veszi figyelembe — így elkerülhető a kétszeres elszámolás.

Hogyan számolom ki az adósságstabilizáló elsődleges egyenleget?

pb* = b₀ · (i − g)/(1 + g). Ez az az elsődleges többlet, amely mellett az adósságráta változatlan marad. Ha a tényleges elsődleges egyenleg ennél nagyobb, az adósságráta csökken.

Miért a GDP arányában mérjük az adósságot?

Mert az adósság fenntarthatóságát a teherbíró képességhez kell viszonyítani. Egy növekvő gazdaság nagyobb abszolút adósságot is könnyebben szolgál ki, ezért a GDP-arányos mutató informatívabb az abszolút összegnél.

Kapcsolódó modellek

Háromszektoros modellKöltségvetési egyenleg Fisher-egyenletNominális és reálkamatláb Solow-modellA növekedés forrásai Inflációs célkövetésKamatpolitika Összes modellVissza a szuperkalkulátorhoz