MaSzuKa — Makroökonómia Szuperkalkulátor
Makroökonómia SzuperKalkulátor
GLOBAL ANALYTICS

Pénzmultiplikátor és pénzteremtés — feladat megoldása

A kereskedelmi bankok hitelezéssel pénzt teremtenek: a hozzájuk befolyó betét egy részét tartalékolják, a többit kihelyezik, ami újabb betétként jelenik meg. A folyamat végeredménye a pénzmultiplikátor, amely megmutatja, hányszorosára nő a monetáris bázis a teljes pénzmennyiségben.

A képletek

Pénzmultiplikátor
m = (1 + c) / (c + tk + tsz)
A pénzmennyiség
M1 = m · M0
Felbontás készpénzre és betétre
D = M1 / (1 + c)    CP = c · D    M1 = CP + D
c = készpénztartási arány (készpénz/betét) · tk = kötelező tartalékráta · tsz = szabad (önkéntes) tartalékráta · M0 = monetáris bázis (jegybankpénz) · M1 = pénzmennyiség · D = betétállomány · CP = készpénzállomány

Kidolgozott példa

Feladat. A készpénztartási arány 0,25, a kötelező tartalékráta 10%, a szabad tartalékráta 15%. A monetáris bázis 1000 milliárd forint. Mekkora a pénzmultiplikátor és az M1 pénzmennyiség? Mennyi ebből a készpénz és mennyi a betét?

  1. A nevező kiszámítása.
    c + tk + tsz = 0,25 + 0,10 + 0,15 = 0,50
  2. A pénzmultiplikátor.
    m = (1 + c)/(c + tk + tsz) = 1,25 / 0,50 = 2,5
  3. A pénzmennyiség.
    M1 = m · M0 = 2,5 · 1000 = 2500 milliárd Ft
  4. A betétállomány.
    D = M1/(1 + c) = 2500/1,25 = 2000 milliárd Ft
  5. A készpénzállomány és ellenőrzés.
    CP = c·D = 0,25·2000 = 500 milliárd Ft
    CP + D = 500 + 2000 = 2500 = M1 ✓
m = 2,5 · M1 = 2500 · Betét: 2000 · Készpénz: 500 (milliárd Ft)
Mit jelent ez? A jegybank által kibocsátott 1000 milliárd forintnyi jegybankpénzből a bankrendszer hitelezésen keresztül 2500 milliárd forintnyi pénzmennyiséget hoz létre. Minél nagyobb a készpénztartási arány vagy a tartalékráta, annál kisebb a multiplikátor — mert annál több pénz „ragad benn” a folyamat egyes lépéseinél.

Gyakori hibák a feladatmegoldásban

1. A számlálóban 1 helyett (1 + c). A pénzmultiplikátor számlálójában (1 + c) áll. Az egyszerűsített, csak betétet feltételező képlet (m = 1/tk) csak akkor érvényes, ha nincs készpénztartás (c = 0).

2. A szabad tartalék kihagyása. Ha a feladat megad önkéntes (szabad) tartalékrátát, azt is bele kell venni a nevezőbe. Enélkül túl nagy multiplikátort kapsz.

3. Százalék és tört keverése. A tartalékráták és a készpénzarány törtként szerepelnek: 10% → 0,10. Ez a modell azon kevés helyeinek egyike, ahol nem százalékpontban dolgozunk.

4. A készpénzarány rossz értelmezése. A c a készpénz és a betét aránya (CP/D), nem a készpénz és a teljes pénzmennyiség aránya. Ezért osztunk (1 + c)-vel a betét kiszámításakor.

Számold ki a saját adataiddal — a kalkulátor kiírja a teljes levezetést és megrajzolja az ábrát.

Pénzteremtés kalkulátor megnyitása →

Gyakori kérdések

Mi a pénzmultiplikátor?

A pénzmultiplikátor azt mutatja, hogy a monetáris bázis (jegybankpénz) egy egységéből mennyi pénzmennyiség keletkezik a bankrendszer hitelezési tevékenysége nyomán. Képlete: m = (1 + c)/(c + tₖ + tₛₔ).

Mi a különbség az M0 és az M1 között?

Az M0 a monetáris bázis: a jegybank által kibocsátott készpénz és a bankok jegybanki tartalékai. Az M1 a szűken vett pénzmennyiség: a forgalomban lévő készpénz és a látra szóló betétek összege. Az M1 a pénzmultiplikátoron keresztül jóval nagyobb az M0-nál.

Hogyan teremtenek pénzt a kereskedelmi bankok?

Amikor egy bank hitelt nyújt, a hitel összegét jóváírja az ügyfél számláján — ezzel új betétpénz keletkezik. A betét egy részét tartalékolnia kell, a többit kihelyezheti. Az így kihelyezett összeg újabb betétként jelenik meg a rendszerben, és a folyamat ismétlődik, egyre kisebb összegekkel.

Mi korlátozza a pénzteremtést?

Három tényező: a kötelező tartalékráta (amit a jegybank ír elő), a bankok önkéntes (szabad) tartaléktartása, valamint a lakosság készpénztartási hajlandósága. Mindhárom kiszivárogtat pénzt a körfolyamatból, ezért mindhárom a multiplikátor nevezőjében szerepel.

Kapcsolódó modellek

Mennyiségi pénzelméletMV = PY és az infláció IS-LM modellA pénzpiac és az LM görbe Inflációs célkövetésJegybanki politika Fisher-egyenletNominális és reálkamatláb Összes modellVissza a szuperkalkulátorhoz