A munkapiaci mutatók kiszámításának kulcsa, hogy tisztában legyünk a nevezőkkel: a munkanélküliségi ráta a gazdaságilag aktív népességhez, az aktivitási és a foglalkoztatási ráta viszont a munkaképes korú népességhez viszonyít.
Feladat. Egy országban 4,5 millió foglalkoztatott és 0,5 millió munkanélküli van. A munkaképes korú népesség 8 millió fő. A természetes munkanélküliségi ráta 6%. Számítsd ki a munkapiaci rátákat és a ciklikus munkanélküliséget.
A pozitív ciklikus munkanélküliség azt jelzi, hogy a gazdaság a potenciális szintje alatt teljesít — recessziós rés van. Ez összekapcsolható a Phillips-görbével: a laza munkapiac lefelé nyomja az inflációt.
1. A teljes népességgel osztás. A munkanélküliségi ráta nevezője a gazdaságilag aktív népesség (E + U), nem a munkaképes korú népesség. A példában 0,5/8 = 6,25% lenne a hibás eredmény a helyes 10% helyett.
2. Az inaktívak munkanélkülinek számítása. Aki nem dolgozik és nem is keres aktívan munkát (diák, nyugdíjas, gyeden lévő), az inaktív. Ő nem szerepel sem az E-ben, sem az U-ban.
3. A foglalkoztatási és az aktivitási ráta összekeverése. Mindkettő nevezője a POP, de a számláló más: a foglalkoztatásié E, az aktivitásié E + U.
4. A csüggedt munkanélküliek. Aki feladta az álláskeresést, kikerül a munkaerőből — ettől a munkanélküliségi ráta csökkenhet anélkül, hogy a helyzet javulna. Ezért érdemes a foglalkoztatási rátát is nézni.
Számold ki a saját adataiddal — a kalkulátor kiírja a teljes levezetést és megrajzolja az ábrát.
Munkapiac kalkulátor megnyitása →A munkanélküliek számát kell elosztani a gazdaságilag aktív népességgel (foglalkoztatottak + munkanélküliek), majd szorozni 100-zal: u = U/(E+U) · 100. Fontos, hogy a nevezőben nem a teljes népesség szerepel.
Az, aki nem dolgozik, aktívan keres munkát, és rendelkezésre áll a munkavégzésre. Aki nem keres aktívan munkát — például diák, nyugdíjas vagy csüggedt munkakereső —, az inaktívnak számít, nem munkanélkülinek.
Mindkettő nevezője a munkaképes korú népesség. Az aktivitási ráta számlálója a gazdaságilag aktívak száma (foglalkoztatottak + munkanélküliek), a foglalkoztatási rátáé pedig csak a foglalkoztatottaké.
A tényleges és a természetes munkanélküliségi ráta különbsége. Pozitív értéke azt jelzi, hogy a gazdaság a potenciális kibocsátása alatt teljesít (recessziós rés), negatív értéke pedig túlfűtöttséget.